Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. június 17.

Szállás + teljes ellátás 8.400-8.900 Ft/fő/éj
Szállás 6 ágyas faházban 1-3 éj foglalása esetén: 4.500 Ft/fő/éj, 3 éjtől: 4.000 Ft/fő/éj
Szállás 2 ágyas, hűtőszekrénnyel felszerelt szobában: 5.000 Ft/fő/éj, 3 éjtõl: 4.000 Ft/fő/éj
12 személyes Komfortos ház 6.000 Ft/fő/éj

Étkezés
Csak reggeli: 1100 Ft/fő
ebéd: 3200 Ft/fő
vacsora: 2100 Ft/fő
Egész napos kirándulás esetén hidegcsomagot biztosítunk!

Kedvezmények
Gyömroi gyermekcsoportok 20%
További kedvezmények egyéni megállapodás szerint.
Az egész tábor bérlése esetén egyedi megállapodás szerint.

Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. március 18.

Gyömrői emlékművekről olvashat itt.

Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. március 18.

A Kőhíd Gyömrő egyik legrégebbi építménye

Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. március 18.

Az Artézi kútról szerezhet itt információt

Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. március 12.

Itt lesznek a szálláshelyek.

Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. március 10.

A gyömrői Teleki kastéllyal való első találkozásra igazság szerint csak hintóval, szekérrel, vagy még inkább gyalog szabadna jönni.

Bármilyen irányból is, már 20-25 km távolságból feltűnik az épület jellegzetes foltja; s közeledve felé, átélhetjük az építészeti környezet és az azt körülölelő domboktól hullámzó táj harmonikus egységének élményét. Ez a lenyűgöző hatás a tudatos léptékválasztás és a környező tájba komponálás virtuóz megvalósításának köszönhető. S aztán egészen közel érve hozzá, megejt a klasszikus arányrendszer nyugalma, mely szigorúsága mellett az időtlenség derűjét sugallja.

Lassan 150 éve, hogy Gyömrő ezt a míves veretű koronát viseli homlokán. Nagy idő ez, s ha hozzáadjuk elődjének - melynek alapjaira épült - idejét is: a Mayerhoffer János által tervezett, későbarokk stílusban épült palota fennállását, - ez az időtartam a magyar történelem több jelentős korszakán is átível.

Falai évszázadokon át az ország életét jelentősen meghatározó grófi Teleki családnak adtak otthont, úgy, hogy ugyanakkor itt otthont találtak az országépítő gondolatok is. Nemzeti és családi drámák, pusztító vérzivatarok hullámverésében méltóságteljesen emelkedett a hazafias tenniakarás és a kultúra szigetének világítótornya.

Az 1770-es évek elején Teleki József a marosmenti Gernyeszegen építi kastélyát, s ezzel egyidőben építi a gyömrőit is, melyet édesapjának, Teleki Lászlónak szán.

Ez a palota 1835-ben leégett. Kubinyi Ferenc ügyvéd, levéltári gondnok így ír: "Most már, miután a gyömrői residentiát szerencsétlen fátum érte - az archivumot Pestre kéntelenítettünk által tétetni." A felbecsülhetetlen értékű könyvtárt számtalan korabeli nagyság - közöttük Kazinczy Ferenc is - megcsodálta. A Teleki család a kor legnagyobb szellemeivel tartott kapcsolatot. Nagy példája ennek, a Kazinczyval való barátság mellett, például a művészet világraszóló nagyságával, Antonio Canovaval tartott kapcsolatuk is. Ennek ma is látható bizonysága a gyömrői református templomban elhelyezett, carrarai márványból készült dombormű.

A leégett kastély alapjaira Teleki Sámuel új épületet terveztetett Hild Józseffel, a kor híres építészével, aki egyebek között a budapesti és az esztergomi bazilikát építette.

Ez a ma is álló klasszicista stílusban épült kastély 1840-47-ben készült el, melyről a "Honderű" XIX. századi folyóirat értesít. Az új, főúri kastély tervezője minden bizonnyal a versaillesi példát követve alkotta meg az épület és környezete együttes kompozícióiba illesztésének jellegzetes és nagyon szép példáját.

A falu felől a kiskastély és a gazdasági épületek közötti kerten át lehetett a kastélyba érkezni, ahonnan, mint a zsilipből kizúduló víz, áramolhatott a látogató tekintete a kinyíló, végtelen messzeséget kínáló táji látványra.

A park utakkal szabdalt, különleges növényekkel pompázó arborétum volt.

A háborút a Teleki kastély szinte sértetlenül átvészelte. 1945-ben az idelátogató még megcsodálhatta a gyönyörű bútorokkal berendezett, gazdag festményekkel és szobrokkal díszített belső tereket. Aztán a kastély gazdáit elkényszerítették, a berendezést és a mozdítható, építkezésnél felhasználható anyagokat széthordták. A különleges fákat - közöttük a Tessedik Sámuel által Amerikából küldött "ős-akácfát is - is kivágták. Az 50-es évekre már csak a meredező csupasz falak maradtak. A hatvanas években vetődött fel a kastély megmentésének a gondolata. Az épület helyrehozatalát a megye vállalta, azzal a céllal, hogy oda a létesítendő Gyógypedagógia Intézet internátusát helyezi majd el. A helyreállítási munkák 1967-1968-ban folytak; ugyanakkor emelték a kastélykertben az iskola és a pedagógus lakások sivár kockaépületeit is.

Ez a helyreállítás semmiképpen nem vonatkozott a műemléki rekonstrukcióra. Az anyagi szűkösség csak a főbb építészeti tagolások folthatásának megjelentetését tette lehetővé. A finoman faragott kőpárkányzatok, kávakövek, konzolok és pillérfejezetek az ún. "kihúzott" vakolatréteg alá kerültek. Olyan volt ez az egész, mint egy szép hölgy lefátyolozva, akinek hajlékony termetén, kecses mozgásának láttán elgyönyörködhetünk, de selymes bőrének és szépívű szájának látványa rejtve marad előttünk.

A teljes értékű rekonstrukció kísérletének lehetősége 1989-ig váratott magára. A Gyógypedagógiai Intézetet fenntartó Pest megyei Tanács abban az évben biztosítani tudta az épület külső megjelenése teljes műemléki rekonstrukciójának költségeit. Az eredeti tervrajzok és az épségben megmaradt építészeti- és dísztő elemek feltárása után az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei rekonstrukciós tervet készítettek, s ennek alapján fejeződött be a munka.

A 21. században a kastélyt jelentős helyreállításokon és felújításokon esett át. Jelenleg a Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, általános iskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, kollégium és fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola működik az épületben.

Sajnos a kastély épülete belülről nem látogatható, az ott lakó gyermekek védelmében.

A  parkja viszont előre egyeztetett időpontban látogatható.

Időpont egyeztetés: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. március 10.

Az 1840-es években készült épületet a lakosok pénzadományaiból, ill. a Műemléki Felügyelőség támogatásával vásárolta meg a község, és az id. Pál Mihály Baráti Kör szervezésében, széles körű társadalmi munkával állították helyre. Megnyitására 1983-ban került sor. Néprajzi-, helytörténeti- és képzőművészeti kiállítás kapott otthont falai között.

A ház belesimul egy szakaszosan még fellelhető, hagyományos, fésűs utcaképbe. A szalagtelek két oldali soros beépítése (egyik oldalon ház, a másikon pince, fészer, ólak) is a gyömrői népi építkezés jellegzetes vonása volt.

Ha végigsétálunk a falu régi utcáin, még több eredeti állapotban megőrzött házon csodálhatjuk meg a népi építőművészet remek alkotásait a változatos formájú tornácokat. Ez a kiváló funkcionális szerkezeti megoldás a házak külvilág felé kitárulkozó része, átmenet a külső és belső tér között. Rossz időben könnyebbé tett a több-bejáratú házon belüli közlekedést. A tornác a XIX. sz. folyamán vált a magyar ház jellegzetességévé, és Gyömrőn a későbbi, klasszicista stílusú oszlopok mellett a legrégebbi, mellvéd nélküli formák is megőrződtek. A faoszlopos oldaltornások szép példáit lelhetjük fel még ma is több portán.

A tájház épülete téglaalapra épült vert fal, oromfalas, szarufás nyeregtetőjét korábban vegyes nád-zsúp, most hornyolt cserép fedi. Az utcafronton és az udvari oldalon kisméretű, kétszárnyas, háromosztatú ablakok láthatók.

Az 1991-es felújítást követően az első 3 helyiség a nagyobb ajándékozások és a folyamatos gyűjtések során létrejött néprajzi anyagot mutatja be, a falura általánosan jellemző belső tér rekonstruálásával. Az első ajtón belépve a pitvarba jutunk, ahol a kenyérdagasztás eszközeit, a vizespadot, tároló edényeket helyeztek el. A füstös konyhát két paraszt-barokk oszlopon nyugvó, tányérokkal köcsögökkel díszített boltív választja el. A szabad tűzhelyen a főzésre szolgáló cserépedények, a vasháromláb - egy korábbi főzési technika emlékei. A szemközti oldalon, a szobát fűtő kemence nyílása mellett, a sütés eszközei, tároló edények láthatók. A konyhából a nyílt tűzről áramló füst a szabadkéményen át távozott. A széles kürtő a tartósításra szánt szalonna, kolbász, sonka füstölésére is lehetőséget biztosított.

A pitvarból jobbra nyílik az első szoba, a "tisztaszoba" vagy "nagyház". Az elsősorban reprezentációs célokat szolgáló szoba padlózata döngölt föld, amelyre házi szövésű rongypokrócokat terítettek. A sarkos elrendezésű helyiségben a boglyakemencével átellenesen áll a sarokpad és az asztal, amelyen református hagyomány szerint mindig biblia és zsoltáros könyv volt. Szintén felekezeti jellemző az "Aradi tizenhárom"-ról készült olajnyomat, és az oldalfalon elhelyezkedő tükörbe tűzött Kossuth-kép. A tükör alatt áll a sublót, amelyben elsősorban az ünnepi viselet darabjai kaptak helyet. A másik két sarkot az ágyak foglalták el. Az ajtó melletti, fekhelyként szolgáló ágyon a régi, fehér vászonviselet darabjai vannak. Az átelemben álló, bagolyfejes díszítésű vetett ágy a család gazdagságát reprezentálta. A szobában látható bútorzat csaknem egészében özv. Karsai Lászlóné ajándéka, aki férje szüleinek hagyatékát adományozta a Tájház javára.

A pitvarból balra nyíló hátsószoba, "kis ház" a köznapi élet színtere volt. Itt kerül bemutatásra a kenderfeldolgozás és a fonás-szövés munkafolyamatának eszközkészlete.

Az udvarról nyíló hátsó ajtók egykor a kamrába, ill. az istállóba vezettek. Jelenleg a két egymásba nyíló helyiségben a település helytörténeti anyagából készült kiállítást tekinthetnek meg a látogatók.

A kétoldali sorosan beépített telek másik oldalán a rekonstrukcióban felépített fészer alatt a XX. sz. elején használatos gazdasági eszközök láthatók. A tájház külső képe, és belső elrendezése, kiállításai Gyömrő hagyományos népi életének mozzanatait, a település történetét kívánja bemutatni a látogatóknak, minél nagyobb hitelességre törekedve.

Tájházi nyitva tartás ideje április 1-től november 10–ig:

Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. március 10.

A Teleki kiskastélyokkal szemben található kápolnát 1777-ben Ürményi Bernát gyömrői földesúr építtette barokk stílusban. A harangot 1782. május 12-én szentelték.

A kápolna tervezője és építője Fellner Jakab volt. A belső tér kialakítója valószínűleg Kilian Ignaz Dietzenhofer volt. A kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel.

A kápolna egy korábbi katolikus templom romjain épült. 1823, 1833 és 1845-ben javították a tornyot, tetőzetet, ablakokat stb. 1833-ban új templomot készítettek, 1877-ben a templomot jelentékenyen megújították 2000 forint költséggel. Üllő filiáléja volt 1914-ig.

Jellegét tekintve magaslaton épült, szabadon álló, egyhajós, középtornyos, barokk stílusú kápolna.

Délnyugat felé néző főhomlokzata három részre osztott, falitükörrel díszítve, s ezekben egyenes záródású ablak, szemöldökmezőben cseppdíszes táblával. Félköríves, kőkeretes kapu, szalagdíszes zárókővel. Rozettával díszített fa ajtószárny vas forgópánttal. A homlokzatot közepén félkörívesen emelkedő tagozott párkány zárja le. A tetőzet felett emelkedik a kétszakaszos torony. Falsával keretezett felső részének mind a négy oldalán félköríves ablak. Hegyesszögben megtörő párkány felett törtvonalú sisak. A külső kiképzés is Fellner Jakab hatását mutatja.

Az oldalhomlokzatok kettős falsávval díszítve. A jobb oldali falmezőben széles szegmentíves, kőkeretes ablak, a bal oldalin ugyanilyen vakablak.

A hajónál keskenyebb szentély egyenes záródású, mindkét oldalon egy-egy szegmentíves ablakkal.

A karzat alá lépünk be, amely félkörívesen kapcsolódik a hajóhoz. Kihasonló mellvédjén táblák, kazettás zárókő. A karzatot magába foglaló épületrész keskenyebb a hajónál. A nyolcszögletes alaprajzú hajót függőkupola boltozza. Két oldalt hevederív szélességű félköríves falmélyedésben vannak az ablakok. A négy keskenyebb oldalon egy-egy mély, félköríves falfülke, felettük kétrészes párkány. A hajó felső kiképzése a magasabb és alacsonyabb félkörívek változó harmonikus hullámmozgását adja. Félköríves diadalív kapcsolja a hajóhoz az egyenes záródású szentélyt, amelyet kupolaboltozat fed.

A berendezés része a beépített koporsó alakú oltárasztalon fehérre festett copfstílusú fa tabernákulum. Kétoldalt hozzákapcsolódó posztamenten egy-egy térdelő, aranyozott ruhájú angyalszobor fából. Hátul az oltárasztalba beépített fiókos szekrény a felszerelés része. Az oltárasztal felett látható az oltárkép, mely Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Az alkotás rozettákkal díszített keretbe foglalt olajfestmény, ismeretlen mester műve a XVIII. századból.

A szentélyt a hajótól szögletes alakú, tagozat, bábos kőkorlát választja el, közepén a bejáratánál egy-egy széles pillér, vályúzatos csigával díszítve.

A padok barnára festettek, szépvonalú barokk munkák.

A templom szentélye melletti 2 fülkében látható Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit közel életnagyságú kőszobrai. (Járics Ernő alkotásai) Pató Gyula gyömrői lakos adományozta.

A kápolna rossz állapota miatt, javításra szorult. Ennek céljából alakult a "Nepomuki Szent János Templom Alapítvány", amely kitartó munkával gyűjtötte a kápolna javításához szükséges összeget. A kuratórium elnöke ifj. Pál Mihály Munkácsy-díjas szobrászművész. A templom teljes felújítása 2001-ben készült el.

Évente egy alkalommal az Országos Rákóczi Napok keretén belül a gyömrői Eszterházy Pál Katolikus Vegyeskar ad ünnepi hangversenyt II. Rákóczi Ferenc tiszteletére és emlékére.

Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. március 10.

A Gyömrői Tőzeges Tó egy természetes tó. A terület különleges természeti értékkel bír, mivel a tó a környék egyik tőzegláp területén alakult ki, és a tőzeges környezet számos ritka növény- és állatfaj számára biztosít élőhelyet.

A tőzeges területek kialakulása a lecsapolt, mocsaras vidékekből ered, ahol a növényi maradványok, főként mocsári növények, fokozatosan tőzeggé alakultak. Ez a különleges élőhely lehetőséget ad számos védett és ritka faj számára, így a tavat és környezetét természetvédelmi szempontból is kiemelt területként kezelik.

A tó és környéke a helyi állatvilágnak is fontos élőhelyet ad. Számos vízi- és partimadár, például nádirigó, fecskék, vagy különböző kétéltűek, mint a varangyok is megtalálhatók itt. A terület a természetjárók, madármegfigyelők és a természetkedvelők számára egy érdekes és nyugodt hely, ahol a helyi élővilág megfigyelésére nyílik lehetőség.

Bár a Gyömrői Tőzeges Tó elsősorban természetvédelmi terület, a környék a túrázók és természetjárók számára is vonzó célpont. A tó körüli területeken sétálva és kirándulva a látogatók megismerkedhetnek a helyi növény- és állatvilággal, és élvezhetik a nyugodt, csendes környezetet. A terület igazi felüdülést nyújt a természet szerelmeseinek, és lehetőséget biztosít a szabadban való pihenésre. A Tőzeges Tanösvényen pedig rengeteg hasznos információt és tudást gyűjthet, aki végigjárja.

Részletek

Kategória: Turizmus

Megjelent: 2025. március 10.

Az 1500-as évek közepén a mai templom helyén már templom állt, mely több ízben súlyosan megsérült. 1668-ban a hívők helyreállították. 1777-ben átépítették, a hátsó falát elbontották, meghosszabbították, a tetőt fazsindellyel befedték.

1806-ban súlyos viharkár érte, ledőlt a templomtorony, a szél leszakította az egész tetőt. 1819-23 között a régi templom köré (annak lebontásával), a régi kövek felhasználásával újjáépítették. 1824-ben készült el. Ekkor még alacsony tornyú hagymakupolás volt. A templomnak két bejárata volt: az egyik a Canova dombormű helyén, a másik a mostani. A templom a jelenlegi formáját 1928-ban kapta. Tornyát karcsú toronnyá építették át, bejárata oszlopos portikusszal tették hangsúlyosabbá.

Felújítások: 1928-ban felújították, ekkor készítették a toronyórát. 1946-ban felállították az orgonát. 1963-ban főként festést és kisebb javítási munkákat kapott. 1990-91-ben a tetőkijáratot felújították, ekkor a palafedést kettősfedésű, hódfarkú betoncserépre cserélték. Homlokzatjavítást, talajnedvesség elleni szigetelést, újrafestést, valamint bádogos munka felújítást kapott. Az önkormányzat díszvilágítást készíttetett.

A templom szabadon álló egyhajós, középtornyos, klasszicista stílusú épület. A régi temetődombra épült lépcsős feljárattal. Kelet felé néző főhomlokzat homorított középső része előtt portikus, négy lábazatos ión oszloppal, triglifes frízű, háromrészes párkány felett szegmentíves oromzattal. A portikus felett félköríves ablak. A főhomlokzatot kétoldalt magas talapzaton álló, lábazatos, kötényes fejezetű két-két pilaszter tagolja. Az egész főhomlokzatot összefogó, háromszögű oromzatból emelkedik a torony négy félköríves zárókővel díszített ablakkal. Az ablakok felett óra. Nyeregtetős. A téglalap alaprajzú belső teret sík mennyezet fedi. A bejárati oldalon lábazaton álló két erőteljes pillér által tartott beépített orgonakarzat. A karzat felső részén vállpárkánnyal összekötött három, félköríves nyílás, zárókővel. Fenn körülfutó párkány. A karzattal szemben, két vékony fa oszlopon álló, beépített fa karzat egyenes mellvéddel. A szószék téglából épült, klasszicizáló, hasáb alakú, háromoldalas. Padozaton álló magas talpazat felett mindhárom mellvédlapon faltükör. A középsőben fogazattal díszített ovális keretben halászok felett levéllel díszített kelyhet ábrázoló dombormű, fából.

"Búsuló géniusz" - Antonio Canova domborműve

A szószékkel szemben a falba építve tökéletesre munkált, carrarai márványból faragott dombormű van elhegyezve. Alkotója Európa XVIII.-XIX. századi klasszicista művészetének római mestere Antonio Canova. Világszerte 200 művészi alkotását tartják nyílván (Párizs: Louvre, Pétervár: Ermitázs).

Az 1797. esztendőben 10 hónapos korában elhunyt az éppen hogy megszületett Báró Vay Vilmos, majd alig egy esztendőre rá 1798-ban a nagyapja Exteni Báró Wartenslében Vilmos, és néhány hónappal később annak felesége Széki Teleki Klára grófnő is. Mérhetetlen szomorúságában a gyermekét, édesapját és édesanyját sirató fiatal édesanya Báró Vay Dánielné, született Wartenslében Eszter az 1800-as esztendőben Rómába utazván rendelte meg Canovánál a síremléket, amelyért 1812-ben 1000 aranyforintot fizetett. A síremlék csak mintegy 30 évvel a temetések után került Gyömrőre, ahol a bárónő testvére Báró Exteni Wartenslében Károly és unokatestvére Széki Teleki László gróf, gyömrői nagybirtokosok, az éppen hogy újjáépült református templom falában helyezték el az 1829. esztendőben.

A Magyarországon egyedülálló relief szimbólumokkal gazdagon díszített három mezőből áll. Középen az angyala klasszikus görög metszésben alkotva látja, hogy küldetése van. Szomorú kötelessége az élet fáklyájának kioltása. Bánatos arca jobbról érkező reggeli fényben nyugodt, békés. A balról érkező esti fények nyugtalan árnyékot csalnak rá és szeme sarkában fájdalmas könnycsepp domborodik elő, hirdetve a szobrász művészetének titokzatos lehetőségeit. A jobboldali pálmaág a Széki Teleki grófi család, a baloldali kard Exteni Wartenslében család dicsőséges életére utaló jel. A timpanonban elhelyezett rózsa, szőlő és pillangó, számunkra a művész halál fölötti reménységeiről beszél, hiszen a rózsa szépségével és töviseivel, a szőlő a terméséből sajtolt borral, a pillangó átlényegülő metamorfózisával Krisztusra mutató szimbólumok. Jézus Krisztus fájdalmasan szép áldozatával szerzett diadalt a halál felett s reménységet minden ember számára az örök életre.

A dombormű alatt található fekete márványtábla felirata: "Boldogok, akiket a puha föld takar. Számomra pedig marad a gyász és hamvaitok számontartása."

Kókusz-kehely

A templom kegytárgyai közül említésre méltó a Kókusz-kehely, egy aranyozott ezüstkehelybe foglalt kókuszdiót láthat az ünnepi gyülekezet úrvacsoraosztás alkalmával az úrasztalán.

Az eredeti kehely XIII. századi erdélyi ötvös munkája, a honfoglaló magyarok által behozott tarsolylemez mintákkal díszített szép örökség.

Története a hagyomány szerint Kemény János erdélyi Fejedelemhez kötődik, aki a II. Rákóczi György Fejedelem által 1657-ben indított lengyel hadjárat során mint főkapitány tatár fogságba esett s majd két esztendeig a Krím félszigeten sínylődött. Rabságában ez a kókuszdió volt az ivópohara. Szabadulása után az erdélyi rendek 1661-ben Fejedelemmé választották, ő pedig szenvedéseinek poharát a régi kehely kettévágásával aranyba foglalta és a fejedelmi asztalára helyezte.

A Kókusz-kehelyben a kókuszdiót három tatár-ördög figurát mintázó pánt szorítja "Krisztus szenvedéseivel bilincselte meg és győzte le a Sátán hatalmát" tanítják hitvallásaink. Fejedelmek, ország nagyjai álltak meg e kehely mellett alázatos szívvel, hogy megvallják bűneiket és bocsánatot nyerjenek.

Nemzedékről nemzedékre hagyományozva került végül is Erdélyből Gyömrőre. A Széki Teleki grófi család egy áldozatos tagja tette le a gyömrői reformátusok templomának úrasztalára s állt maga is mellé családjával a gyülekezettel közösséget vállalva ünnepében.

Méltó párja a kókuszkehelynek Teleki Mihály kancellár második feleségének Árva Veér Juditnak 1700-ban készített aranyozott úrvacsoraosztó ezüsttányérja és a XVIII. századi boroskancsó, melynek felirata: "Jézus Bárány vére, lelkem kincse s bére más érdem állj félre!"