Az elmúlt időszakban sok szó esett Gyömrőn a Kastélydomb lakópark jövőjéről és az ott tervezett szabályozásokról. A képviselő-testület 2025. december 15-i ülésén végül döntött. Az eredetileg bevezetni tervezett, a helyi önazonosság védelméről szóló rendelet-tervezetet visszavonták, helyette pedig egy, a fejlesztőkkel kötött új megállapodásról határoztak. Hogy mi áll a döntés hátterében, mit jelent ez a Kastélydombon élők számára, és miért fontos ez az egész a város jövője szempontjából, Novák Csaba önkormányzati képviselőt (FIDESZ) kérdeztük. A Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökét a polgármester kérte fel arra, hogy Horváth István alpolgármesterrel közösen vezesse le ezeket a tárgyalásokat, hiszen kiemelten fontos volt, hogy a folyamat végéig szakmai alapon, higgadtan és átlátható módon történjenek az egyeztetések.
Kezdjük az alapoknál! Miért volt egyáltalán szükség arra, hogy a Kastélydomb helyzete napirendre kerüljön?
Novák Csaba: Azért, mert Gyömrő elérte a teherbíró képessége határát. Ezt nem érzelmi alapon mondjuk, hanem számok, tapasztalatok és napi működési problémák alapján. Az óvodák, az iskolák, az egészségügy, az úthálózat mind túlterhelt. A Kastélydombon pedig az elmúlt években olyan volumenű beépítés zajlott, amelyre a város infrastruktúrája nem volt felkészítve.
Sokan úgy érezték, hogy a tervezett, de végül visszavont rendelet egyfajta „büntetés” lett volna a Kastélydomb lakóinak. Jogos volt ez az aggodalom?
Novák Csaba: Nem, és ezt nagyon fontos utólag is egyértelműen kimondani. A novemberben beharangozott rendeletnek semmilyen negatív következménye nem lett volna azokra, akik már most is a Kastélydombon élnek, nem rótt volna rájuk új terheket.
Kire vonatkozott volna eredetileg a betelepülési hozzájárulás?
Novák Csaba: Bár a kérdés így már okafogyott, alapvetően a még nem értékesített lakások első magánszemély vásárlóira. Ez az elképzelés novemberben került először a képviselők elé.
Az akkori tervek szerint a hozzájárulás az újonnan épülő ingatlanok vásárlóit érintette volna, tehát azokat, akik egy új lakásba vagy házba költöznek be. Már ekkor is hangsúlyoztuk, hogy ez semmiképpen nem vonatkozott volna a Kastélydomb jelenlegi lakóira. Ezt a hozzájárulást azok fizették volna, akiknek igazából semmi kötődésük Gyömrőhöz, csak teljesen új beköltözőként itt szeretnének ingatlant vásárolni.
A részletesebb vizsgálat és a lakossági visszajelzések alapján azonban gyorsan látszott, hogy ez a megoldás több sebből vérzik. A törvény ugyanis nagyon sok mentességet tartalmaz – például a gyömrői kötődés, a munkavégzés vagy az állami lakástámogatás eseteiben –, emiatt az is bizonytalanná vált, hogy egyáltalán keletkezne-e érdemi bevétel. Ennél is fontosabb szempont volt viszont, hogy a hozzájárulás végső soron nem a fejlesztőket, hanem a beköltöző családokat terhelte volna.
Ezzel mi nem tudtunk azonosulni. A testületben végül nem alakult ki konszenzus arról, hogy a korábbi évek hibáinak terheit az új lakókra hárítsuk.
Ez vezetett a fejlesztőkkel kötött megállapodáshoz?
Novák Csaba: Pontosan. Egy konszenzusos megoldást kerestünk. A fejlesztők végül vállalták, hogy a korábban befizetett hozzájárulásokon felül 2027. június 30-áig további 35 millió forinttal járulnak hozzá Gyömrő fejlesztéséhez. Ebből már 2026 tavaszáig 6 millió forint előteljesítés érkezik, amelyből például egy régóta szükséges gyalogátkelőhely is megvalósulhat. Sikerült tehát olyan konstrukciót kialakítani, amely egyszerre igazságosabb, jogszerű és valódi segítséget jelent Gyömrő számára.
Épülő társasház a Kastélydombon 2025 őszén
35 millió forint? Nem túl kevés ez? Javíthat ez az összeg érdemben a jelenlegi állapotokon?
Novák Csaba: Azt azért fontos tudnia az olvasóknak, hogy eredetileg 25 millió forintot akart fizetni a vállalkozó. Ehhez az ajánlathoz képest a tárgyalások során sikeresen további 10 millióval bővült a fejlesztők felajánlása, így összességében már egy szemmel látható fejlesztési keretről beszélhetünk, amit a városra fordíthatunk. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben minden pénz jól jön, ami a város kasszájába folyik be.
De amúgy teljesen jogos a kérdés, és fontos őszintén beszélni erről. Nem, ez az összeg önmagában nem oldja meg Gyömrő minden infrastrukturális problémáját, és nem is ezt ígértük. Viszont azt határozottan állítom, hogy ez a 35 millió forint valós, kézzelfogható segítséget jelent ott, ahol most a legnagyobb a nyomás. A megállapodás egyik kulcseleme éppen az volt, hogy már rövid távon is történjen előrelépés. Nem csodafegyverről beszélünk, hanem egy felelős, reális és azonnal hasznosítható lépésről, amely enyhíti a korábbi évek következményeit, és egyben lezár egy régóta húzódó vitát.
Mire költheti majd a város ezt az összeget?
Novák Csaba: Kizárólag fejlesztésre. Közlekedésbiztonságra, járdákra, utakra, térfigyelő kamerákra. Tehát olyan beruházásokra, amelyek közvetlenül javítják a lakosság életminőségét, többek között a Kastélydombon élőkét. Ez nagyon fontos garancia volt a döntés során.
Felmerült az is, hogy Gyömrő már korábban „megtelt”. Miért nem sikerült ezt korábban kezelni?
Novák Csaba: Ez egy hosszú történet. A Kastélydomb különleges jogállása egy 2010-re visszanyúló, a város számára előnytelen megállapodás következménye. A korábbi városvezetés nem kívánt ezen a kivételezett státuszon változtatni. Hogy miért nem, arra most nem szeretnék kitérni, mert politikailag túl érzékeny kérdés, nekem pedig most az a célom, hogy inkább azokra a dolgokra koncentráljunk, ami egységbe kovácsol minket a város érdekében. A lényeg, hogy mi jogilag már egy kész helyzetet örököltünk érvényes engedélyekkel, épülő lakóegységekkel. A problémát nem mi okoztuk, de nekünk kell kezelni.
Mit üzenne azoknak, akik még mindig aggódnak a rendelet miatt?
Novák Csaba: Azt, hogy ez a döntés nem ellenük született, hanem értük is. A cél az volt, hogy lassítsuk a kontrollálatlan növekedést, megvédjük Gyömrő élhetőségét, és közben igazságos megoldást találjunk. Nem új adókat fogunk kivetni a lakosságra, hanem fejlesztési forrást vonunk be oda, ahol a terhelés keletkezik.
Ahogy Ön is utalt rá, politikailag érzékeny ügy lett a Kastélydomb. Hogyan lehet ebben korrektnek maradni?
Novák Csaba: Úgy, hogy tényekről beszélünk, nem ellenségképeket gyártunk. A korábbi vezetés döntéseit lehet és kell is kritizálni, de a cél nem a múltban való vájkálás. A cél az, hogy Gyömrő működőképes maradjon. Ebben mindenkinek van felelőssége, politikai oldaltól függetlenül.
Ha röviden kellene összefoglalni: miről szól ez a mostani döntés?
Novák Csaba: Arról, hogy Gyömrő vezetése nem zárkózik el az ésszerű kompromisszumok elől, egyben számít és meg is követeli azok hozzájárulását, akik a lakóövezi fejlesztéssel haszonra tesznek szert.